Miért is nem jöttem rá előbb?
A szemük annyira hasonlít! Mint a szürke hajnal, ami a borús, arcpirosító, őszi
napok előfutára.
Egyszerűen odafagyok a kórház
várótermének járókövéhez. Újra kell gondolnom az elmúlt órák eseményeit ahhoz,
hogy végre tisztán lássak.
Zen nem akart öngyilkos lenni.
Kijutott, ahogy tervezte. Feltűnés nélkül. Egy kis pénzért elintézték neki a
kimenőjét, a papírjait, a jegyét egy hajóra, mindent. Hogy kik, és mennyire
törvényesen, az nem érdekelt. Senki nem tudott a terveiről rajtam kívül… De egyvalaki épp eléggé szemmel tartotta ahhoz, hogy összerakja a képet. Méghozzá nem
más, mint a bátyja. Aki most épp ott áll a bejárattól alig öt méterre,
cigarettával a kezében, egy szál pólóban vacogva. De ennek a kirakós darabnak
még nem jött el az ideje.
A kijutás az állami árvaházból
tehát gyerekjátéknak bizonyult, viszont egy dühös báttyal a nyakában Zennek
sürgős lett a dolog. Egyik lebujból a másikba szökött, míg talált valakit, aki
el tudta intézni, hogy előbb indulhasson. Egy kis ellenszolgáltatásért
természetesen. Ettől a ponttól Zen magyarázata zavarossá és feltűnően hiányossá
vált. Végül egy sikátorban találtak rá begyógyszerezve. A nála talált anyag
miatt nem zárták ki a szándékosságot.
Én viszont kizárom, mivel
ismerem. Nem túl jól, az igaz, de hiszek neki. Ha ő azt állítja, nem emlékszik
semmire, én elfogadom.
De visszatérve a testvérre… Noah
megszökött. Mi másért tette volna, ha nem a kisöccséért?
Szia Bells!
VálaszTörlésKíváncsi vagyok a szökés részletesebb leírására is - gondolom ezt a későbbiekben majd kifejted. Az új szereplőnek kimondottan örülök, szerintem jó ötlet tőled. A karakterekről még nem sokat tudunk, és nem tudom, hogy ez előnye vagy hátránya a sztorinak. Ez attól függ, hogy hogyan fogod tovább vezetni a történetet ;) De nekem eddig kétségkívül tetszik...
Várom a következő részt, hogy még többet szakíthassak ebből a naplóregényből. Köszönöm, hogy olvashatom!
Love.Ella.Fisher
Szia!
TörlésKiderülnek még részletek, az biztos. A karaktereket szándékosan írtam ennyire hiányosnak. Szeretném, ha mindenki a saját Zenjét és a saját Audrey-ját képzelné el, nem szeretnék túl sok határt meghúzni. :) Hogy ez előny-e, vagy csak nehezebbé teszi a megértést, azt én sem tudom, de nem kívánok változtatni rajta :)
És remélem, hogy így is marad pár olvasóm, köztük veled!
Én köszönöm, hogy olvasod!
B.