Wien - Séta

Bejegyzések A.A. naplójából - 55

14:12

Mikor legközelebb kinyitom a szemem, egy autóban ülök. Legalább fél percig eszembe sem jut a tűz. Megnyugtató illat vesz körül, egy szívtipró ül mellettem, mögöttem Tea és Holly és még valaki, akit először fel sem ismerek. Zen. Ez meg hogy lehet?

Ismeretlen környéken utazunk. Hova utazunk? Mi ez? Egy furcsa álom?

– Noah? – találom meg a hangom. A szólított azonnal a combomra teszi a kezét, hogy megnyugtasson.

– Jó, hogy újra köztünk vagy, Csínó! – mosolyog az útra meredve.

– Mi a fene folyik itt? – nézek hátra a többiekre, majd újra Noah-ra.

– Ki fog akadni! Tudtam, hogy ez lesz! Forduljunk vissza, srácok! – csipog Holly sápadtan.

– Hová megyünk? – kérdezem, miközben próbálom összeszedni a gondolataimat. A tűz. Azután minden homályos. – Mi történt az iskolában?

– Nyugodj meg, Audrey! Leléptünk.

Hányinger tör rám. Leléptünk? Honnan? Miért? Porig égett az árvaház?

– Állj meg! – sikoltom, s már nyitnám is az ajtót. Noah akkorát fékez, hogy mindenki felsikolt. A hóba hányok. A fejem lüktet. Körülöttem pánik tör ki.

– Kuss legyen! – ordít Noah.

Én csak az összemocskolt fehér szőnyegre meredek, míg a többiek elnémulnak, és várnak. Várnak, hogy mondjak valamit.

Lassan összeáll a kép a fejemben. Kihasználták a káoszt, és elszöktek. Engem pedig magukkal hoztak.