Piroseper novellája

Zabolátlanul

Írta: Tóth Fanni/Piroseper

Marion izzadt tenyere folyton lecsúszott a kormánykerékről. Igyekezett szabályosan lélegezni, de nem sok hiányzott ahhoz, hogy eszét vesztve sikoltozni kezdjen. Űzött tekintete minden ötödik másodpercben a visszapillantó tükörre siklott. Egy fekete BMW követte őt. Már otthon sejtette, hogy figyelik, ezért autóba pattant, hogy bátyjánál keressen menedéket. Átkozta a napot, amikor vörös Porschet vásárolt magának. Nem is értette, hogy lehetett ennyire felelőtlen, biztos nem volt magánál, amikor aláírta az adásvételi szerződést. Képtelen volt belekezdeni a nyugtató légzőgyakorlatba. Könnyek homályosították el a látását, és tátogva próbálta leküzdeni az előtörő pánikrohamot. Felcsavarta a légkondit, és hangosra állította a rádiót, hogy a félelemről elterelje a figyelmét. Kiverte a hideg veríték, és igyekezett az útra koncentrálni. A forgalom csekély volt, így annyira gyorsan száguldott, amennyire csak mert. A BMW is felvette az ütemet: akár lassított akár gyorsított, a fekete jármű a nyomában maradt. A nő nem bírta tovább, és kitört belőle a zokogás.

– Gavin, nem hiszem el, hogy ez a csaj már megint lassít! – Jackson idegesen markolta a kormányt és szemrehányóan barátjára nézett. – így késni fogunk a kerti partiról. Márpedig Eva utálja a pontatlanságot.
– Én az ecetes salátáját utálom. – Gavin nagyot húzott a dobozos söréből. – Ez a Porsche egy álom. És vörös. Láttál már vörös Porschet? Ha vörös, akkor Ferrari, nem? Megőrülök az európai kocsikért. Inkább késsünk, de még pár percig, hadd gyönyörködjek ebben a karosszériában.
Jackson fújtatott egyet, és füstölögve hátradőlt az ülésen. Persze a légkondinak is pont aznap reggel kellett lerobbannia. Az ablakokat teljesen letekerték, de a szellő nem sokat javított a hőségen. Érezte, ahogy az izzadság a tarkójáról a pólója alá csorog. Más napon, magasról tett volna rá, hogy Gavin mit akar. Már rég megelőzte volna azt a Porschet, a béna soförjével együtt, Gavin pedig tapadhatott volna a hátsó ablakra, amíg el nem tűnik az álomkocsija. Azonban barátjának két nap múlva újra egyenruhát kell húznia, és bevonulnia a seregbe. Próbálta elhessegetni a gondolatot, hogy esetleg most látják egymást utoljára, nem akart szentimentálissá válni. Úgy döntött, hajlandó a melegben főni még pár percet, hogy meglegyen Gavin boldogsága. Nagy sóhajjal igyekezett elfogadni, hogy az Evaval töltött vad éjszaka esélye rohamosan csökken.

Maggie először nem akart hinni a szemének. Nem, nem álmodta, hogy éppen egy guruló kocsi bal első ülésén terpeszkedik, és vezet. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy nem tud vezetni. Valami rock szám üvöltött fülsüketítő hangerővel a rádióban. Az adrenalin már dolgozott a szervezetében, ezért gyorsan reagált: találomra rátaposott az egyik pedálra. A motor felbőgött, mire a nő pánikszerűen lenyomta a másikat. Majdnem lefejelte a kormányt az erős fékezéstől, de volt annyi lélekjelenléte, hogy szaggatottan lépkedjen tovább a pedálon. Lefordult a padkára és még ott is folytatta a műveletet, mire sikerült megállnia. Egy türelmetlen csapással elhalgattatta a lejátszót. A hirtelen beállt csendet csak saját zihálása törte meg. Belekapaszkodott a kilincsbe, kitárta az ajtót, és nagy nehezen felkászálódott az alacsony ülőhelyéről. Lába megrogyott, amikor teljes súlyával ránehezedett. Még mindig nagy kortyokban nyelte a levegőt, amihez egy adag por is keveredett. A kocsit megnézte egy kicsit tüzetesebben, és összeszorított szájjal vette tudomásul, hogy sejtése beigazolódott: ez az a piros Porsche, amit gyakran látott parkolni a ház előtt. A további gondolatmenetet egy leálló fekete BMW vágta el. Az anyósülésről kiugrott egy férfi és gyors léptekkel közeledett. Arcán enyhe ijedtség látszódott, dobozos sörét pedig úgy szorongatta, mintha az élete múlna rajta.
– Jól van? – Kiáltotta már távolról.
Maggie bólintott. A másik férfi, majd szétpukkant a haragtól. Becsapta a kocsi ajtaját, és tornádóként indult meg a Porsche felé.
– Hölgyem? Magának teljesen elment az esze? Majdnem belementem a nyomorult sportkocsijába! A biztosításom az egekbe szökött volna.
A nő védekezőn felemelte a kezét és hátralépett.
– Rosszul lettem, elnézést a felfordulásért. Örülök, hogy nem esett bajuk.
Remélte, hogy a két férfi ijedtségnek és nem hazugságnak tudják be a remegő hangját.
– Hívjunk mentőt? – Kérdezte a kedvesebb.
– Nem szükséges – tiltakozott Maggie magabiztosan. – Nincs egy telefonjuk véletlenül?
A két férfi összenézett, végül a haragos kelletlenül előhúzott egy apró készüléket a zsebéből. Maggie reszkető kézzel vette át, és máris tárcsázta bátyja telefonszámát. Arrébb sétált az autótól és a két idegentől. Egy álmos férfihang nyögött bele a telefonban.
– Marshall, azt hiszem elloptam egy kocsit – suttogta pánikkal teli hangon Maggie.
A vonal másik végén csend állt be.
– Marion? – Dadogta testvére bizonytalanul, immár éberebben. Maggie összevonta a szemöldökét.
–Milyen Marionról hadoválsz itt nekem? Maggie vagyok az Isten szerelmére! És azt hiszem, álmomban elkötöttem egy autót.
Marshall megköszörülte a torkát.
– Egy piros Porschet?
Maggie megdöbbent.
– Igen. Honnan tudod?
Marshall először nem felelt.
– Tudod mit? Várj meg ott ahol vagy. Ne mozdulj és ne csinálj semmit.
A nő bólintott, de rájött, hogy ezt testvére nem hallhatja. Körülnézett és felolvasta egy közeli tábla tájékoztató feliaratait. Amikor megfordult, elég furcsa látvány fogadta. A sörös egészen zavarbaejtő áhitattal vizsgálta a Porschet. Maggie visszaszolgáltatta a mogorva mobilját.
– Köszönöm a segítségüket, és mégegyszer elnézést kérek a kellemetlenségért.
– Visszaül a volán mögé? – Kérdezte a kedvesebb, de le sem vette a szemét a járműről.
– Dehogy! Megvárom a bátyámat.
– Akkor minden jót! – Kiáltotta a söfőr és olyan hévvel ragadta meg a másik férfit, hogy annak kilöttyent az itala. A nő utánuk intett, és a kocsinak dőlve feszült várakozásba kezdett.

Marylout elvakította a szemébe sütő nap. Megdöbbenve konstatálta, hogy az út szélén áll, és a saját kocsija mellett pózol, mint valami fizetett prostituált. Bevágta magát az autóba, lenyitotta a kesztyűtartót, és az orrára biggyesztette a dizájner napszemüvegét. Elfordította a kulcsot, a motor pedig feldorombolt. A nő imádta ezt a hangot. Teljes erővel rátaposott a gázra, és nagy porfelhőt kavarva elstartolt a padkáról. Elégedetten mosolygott a kihalt út láttán, és őrült módjára gyorsított. Bekapcsolta a rádiót, és kedvenc metál együttese vad hörgésbe kezdett.

Nem élvezhette sokáig a száguldást. Az egyik kanyar végén, majdnem belement egy fekete BMW-be. Csak gyors reflexeinek köszönhette, hogy nem történt tragédia. Az ijedtséget hangos káromkodás folyammal vezette le. Péppé verte volna a béna sofőrt, ha csak a legkisebb karcolás is esik imádott Porscheján. Gyorsított, hogy megelőzze a csotrogányt. Lehúzta az ablakot és bemutatott a két tátott szájú baromnak, mielőtt elviharzott volna bátyja villája felé.


---------------------------------------------------------------------------------------------

Vélemények:

Isabella Reed:

Kedves Piroseper!

Külön örültem, hogy te felhasználtad a Zabolátlanul címet, főleg, hogy ennyire jól. Nagyon tetszett. :D Gördülékeny, az elején zavaros, de végül humoros összeállítás.

Ha valamikor folytatnád, szólj! :D

Gratulálok hozzá!

(Ha valakinek szintén nagyon tetszett, tudom ajánlani a Tara alteregói c. sorozatot. Hasonló téma.)

Anett:

Én teljesen belekavarodtam…

Balázs:

Nagyon tetszett, pörgős az egész, csak kapkodtam a fejem.
A fogalmazás is igényes.
Csak így tovább:)

Indyra Myles:

Történet szempontjából ez a legjobb novella, amit eddig olvastam. Jók a váltások, a figyelmetlen olvasó az elején nem tudhatja, hogy Maggie kicsoda, és ügyes a báty behozása is. A Marylou nevű harmadik személyiség behozatala nekem már egy kicsit sok volt, kivéve, ha ez figyelmetlenség, és valójában az első személyiséggel találkozunk a novella végén – akkor viszont furcsa, hogy nem emlékszik arra, hol volt korábban, és hogy üldözte egy BMW. Ettől eltekintve a novella tetszett, nem voltak nagy döccenések a megfogalmazásban, és az utolsó mondat is jó.

Kriszti véleménye még a napokban felkerül. (Nézzétek el neki, vizsgákra készül.)